A társasági vagyon optimalizálására többféle megoldás létezik. Azonban ha nem vigyázunk, borsos árat fizethetünk a vagyoni tranzakciókért. Célszerű ezért minden esetben megkísérelni olyan megoldást választani, amely adó- és illetékmegtakarítással járhat.
1./Kedvezményezett ügyletek az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv. )alapján;
1.1. Kedvezményezett eszközátruházás;
A Tao tv. 4. § 23. b) pontja rendelkezik a kedvezményezett eszközátruházásról, mely szerint ennek felel meg az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.
A Tao tv. 4. § 28/c) pontja szerint önálló szervezeti egység egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége, (ideértve a passzív időbeli lehatárolást is), amely részleg szervezetileg független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez.
Az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26.§ (1) bek. q.) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonszerzési illetékfizetés alól ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,
qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,
qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,
qd) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket;
1.2. Kedvezményezett átalakulás;
A Tao tv. 4.§ 23/a. pontja szerint kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,
feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;
Az Itv. 26.§ (1) bek. g.) pontja szerint illetékmentes a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;
1.3. Kedvezményezett részesedéscsere;
A Tao tv. 23/c. pontja alapján kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
Az Itv. 26.§ (1) bek. h.) pontja szerint illetékmentes a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;
2./Ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;
Az 1990. évi XCIII. törvény 26.§ (1) bek. t) pontja alapján ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása illetékmentes.
Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott;
A (23) bek. előírja, hogy a vagyonszerző az (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során a nettó árbevétel megoszlásáról a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik.
Ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag megfelel az (1) bekezdés t) pontja szerinti feltételnek.
Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt a vagyonszerző az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
3./Osztalékfizetés teljesítése tárgyi eszközzel;
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:88. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gazdasági társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük.
A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást.
Korlátolt felelősségű társaság esetében a tag javára történő kifizetések kapcsán tartalmazza, hogy a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.
Azokat a kifizetéseket, amelyeket az előzőekben említett rendelkezés ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. (Ptk. 3:184. § (1)-(3) bek.)
A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. (Ptk. 3:185.§)
Ezzel egyezően, a számvitelről rendelkező 2000. évi C. törvény(továbbiakban:Szt.) 39. § (3)-(4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha
- közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
- a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
- a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.
Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.
Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. (Ptk. 3:186. §)
A számvitelről szóló 2000. évi C. torvény (a továbbiakban: Szt.) 21. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget – a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével elkészíteni.
A Szt. 39. § (2a) bekezdése rendelkezik arról, hogy, ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.
Tehát, a magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy az osztalék kifizetése ne csak pénzeszköz, hanem más nem pénzbeli eszköz (pl. ingatlan, értékpapír, stb.) is lehet.
4./Tőkeemelés/tőkeleszállítás/törzsbetéttől eltérő üzletrészek kialakítása;
A konstrukció lényege, hogy első lépcsőben, a jegyzett tőke emelése során az ingatlanok átruházása apportálással történik kapcsolt vállalkozások között, az illetékmentességi szabályokat szem előtt tartva. A jegyzett tőke emelésével egyidejűleg ingatlan- apporttal feltölthető a tőketartalék is.
Az apportőrök nem azonos értékű tőkeszolgáltatása közötti egyensúlytalanságot a tagok törzsbetéttől eltérő üzletrész kialakításával feloldhatják.
Ezt követően tőkekivonás céljából végrehajtott jegyzett tőke leszállítás a Ptk. 3:202. § (2) bek. szerint az egyes tagok törzsbetéteit, törzsbetéteik arányában csökkenti, de a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőke csökkenése arányában, a törzstőkén felüli saját tőke – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – összegét is.
