Néhány gondolat a Ptk. és az adójog összefüggéseiről
Az első és legfontosabb szabály, hogy minden üzleti partnert, az első szerződés megkötése előtt, valamint a gazdasági kapcsolat fennállása alatt rendszeresen ellenőrizni kell.
Az általános forgalmi adóról rendelkező 2007. évi CXXVII. törvény(Áfa tv.) 168/A. § (1) bek. ugyanis előírja, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
A (2) bek. alapján az említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.
De hogyan?
1./Írásbeliség – dokumentáltság
Adóellenőrzés során kiemelkedő fontosságú, az egyes gazdasági események, gazdasági kapcsolatok megfelelő dokumentáltsága és az igazoló dokumentumok megőrzése.
A Ptk. szerint a szerződések bár létrejöhetnek szóban, vagy ráutaló magatartással, ugyanakkor egy adóhatósági ellenőrzés során kellemetlen helyzetbe kerülhet a vállalkozás, kérdéses lehet a vizsgált gazdasági esemény valódisága, ha a dokumentumok hiányoznak, vagy nem megfelelőek.
A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.189/2004. számú (LB Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2005/1. szám, 1258. jogeset) eseti döntésében már évtizedekkel ezelőtt kimondta, hogy „A kellő gondosság tanúsításának megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a számla hiteltelensége olyan okból következik be, amelyről a számlabefogadónak nem csak, hogy tudomása nem volt, de arról tudomást sem szerezhetett volna, azt nem ismerhette fel, arra ráhatása nem volt, illetve nem is lehetett…”
Tömegesen alkalmazott gyakorlat az elektronikus ajánlatkérés is, annak e-mailben történő elfogadása, visszaigazolása, majd ezt követően a fizikai teljesítés, ill. a számlázás. A polgári jogi szabályok szerint ez a folyamat ugyanolyan kötőerőt hoz létre a Felek között, mintha szóban, vagy ráutaló magatartással, vagy a klasszikus értelemben vett, írásbeli szerződést kötöttek volna.Ha azonban nagyobb értékű gazdasági esemény megvalósítását tervezzük a partnerünkkel, mindenképpen javasolt írásban szerződést kötni.
Leszögezhetjük: bármilyen formában- szóban, ráutaló magatartással, elektronikusan vagy hagyományosan, papír alapon, írásban- jön létre a szerződés, szerződéskötéskor eljáró személyek eljárási jogosultságának vizsgálata és annak dokumentálása egyrészt saját védelmünk érdekében, másrészt egy utólagos revízió számára, ma már alapvető követelmény.
Fontos, hogy a partner részéről a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő, más, cégjegyzésre jogosult személyek a cégjegyzékbe bejegyzett módon önállóan vagy együttesen, vagy meghatalmazás alapján a szerződéskötésre feljogosított munkavállaló írja alá a szerződést.
Kapcsolattartás, kapcsolatfelvétel
Emellett a kapcsolattartás módját, a kijelölt kapcsolattartókat is célszerű nevesíteni a szerződésben. Ezeknek a feltételeknek a meglétét a nyilvánosan elérhető adatbázisok segítségével ellenőrizni, és magát az ellenőrzés tényét dokumentálni, az ellenőrzés dokumentumait pedig megőrizni szükséges.
Kapcsolatfelvétel: Számtalan eshetőség van, de minél konkrétabbat tudunk megjelölni, annál kedvezőbb helyzetben leszünk. Például:
– ajánlás: kérjük írásban
– hirdetés: mentsük le
– korábbi ismeretség: alapvetően nem probléma, de ezzel óvatosan, mert előszeretettel hivatkozik rá az adóhatóság egy-egy megállapítás során;
Árajánlat: függetlenül attól, hogy mi tudjuk-e, hogy az az ajánlat, amit kaptunk kedvező-e vagy sem, kérjünk másoktól is ajánlatot, vagy más módon bizonyítsuk (pl. korábbi partner árai), hogy kedvező volt ajánlat, ezért szerződtünk. Ezen a ponton szokott ugyanis felmerülni (különösen ismeretség esetén, de azon túl is), hogy kértünk-e mástól is árajánlatot, mert ha nem, az is probléma a revizorok szemében.
Szerződéskötés előtt: legkésőbb a szerződéskötést megelőzően minden esetben ellenőrizzük partnerünk adatait, képviseleti jogát. Amit minimum be kell szereznünk:
- Társas vállalkozás esetében: cégkivonat, aláírási címpéldány, képviselő okmányai, nullás igazolás (ezeket be lehet kérni pl. e-mailen, vagy ki lehet úgy is nyomtatni, hogy látszódjon az időpont),
- Egyéni vállalkozó esetén: nyilvántartás – tevékenységi körök -, nullás adóigazolás, személyes adatok. Tevékenység jellegétől függően: adózási mód választása.
Ha nem képviselővel szerződünk, állunk kapcsolatban, akkor a képviseleti jogosultság igazolását (meghatalmazását) feltétlenül kérjük és őrizzük meg.
Az információ előny
A fentieken túl elmondható, hogy minél több információt szerzünk be (pl. referenciák) a másik félről, annál jobb helyzetben leszünk.
Szerződéskötés, szerződéses kapcsolat: lehetőleg írásban. Az esetek többségében nem kötelező az írásbeliség, de az esetek többségében ez nem nagyon érdekli a Hivatalt.
Blanketta vagy egyedi, keretszerződés, vagy egy egyedi, alapvetően mindegy, a lényeg, hogy annak megfelelően járjunk el. Ezt talán feleslegesnek tűnik hangsúlyozni, de nagyon sokszor eltérnek a felek a gyakorlatban a szerződésben leírtaktól (pl. fizetési határidő, teljesítés dokumentálása), ami egy adóellenőrzés során magyarázatra fog szorulni, és vagy elfogadható, vagy nem a revizor szemében, azaz csak felesleges támadási felületet biztosít.
(Arról nem is beszélve, hogy ha megbíznak valakit, hogy tekintse át az irataikat adózási szempontból, és elfelejtik felhívni egy-egy eltérésre a figyelmét, akkor csak a dokumentumok alapján fog tudni tanácsot adni, aminek lehet, hogy az ellenkezőjét tárja fel a revízió.)
Az adatok stimmeljenek.
Mi alapján határozzuk meg árat? E körben különös érdeklődésre számíthatunk a hivatal részéről, lsd. volt-e más árajánlat stb., esetleges költség/nyereségkalkuláció, miért volt szükségünk az alvállalkozó teljesítésére? Honnan ismerjük az alvállalkozót? Volt-e humán erőforrása, eszköze?
Kapcsolattartás meghatározása már a szerződésben. Lehetőség szerint legyen e-mailes nyoma mindennek. Ha a kapcsolattartás főként telefonon kell, hogy történjen, akkor is néha váltsunk e-mail üzenetet is, a szóban közölteket írásban is igazoljuk vissza.
Az ügylet tárgyának pontos, részletes meghatározása. Adózás szempontjából sem mindegy, hogy kinek, mit értékesítünk, mihez kapcsolódik egy szolgáltatás, ki, milyen adózási módot választott, de az adóellenőrök sem szeretik, ha az ügylet tárgya pl. tanácsadás, mindenfajta konkrétum nélkül.
Ha közreműködőre, pl. fuvarozóra van szükség, akkor jelöljük, meg, hogy az kinek az érdekköre, és ehhez tartsuk is magunkat. A példánál maradva: határon átnyúló termékértékesítés esetén egyáltalán nem mindegy, hogy ki szállítja a terméket, illetve bízza meg fuvarozót.
Teljesítés pontos, részletes meghatározása, és dokumentálása. Nyilván függ az ügylettől, de azért felesleges teljesítés igazolást gyártani, hogy egy papírral több legyen. Az, hogy mit fogad el a Hivatal, a konkrét ügylettől függ, amit legfeljebb egy-egy példával lehet szemléltetni.
- üzletszerzés: legyen nyoma az ajánlásnak, tárgyalásoknak, az abból származó bevételnek
- építőipari alvállalkozó: folyamatosan ellenőrizzük a teljesítését, és dokumentáljuk, lehetőleg fényképekkel is (hogy kik dolgoznak, milyen eszközökkel a munkaterületen)
- szoftverfejlesztés: e-mailen küldjék meg, egyeztessünk fejlesztés közben;
Különösen hosszabb távú kapcsolat esetén ajánlott a partner tekintetében elvégezni, és dokumentálni az adatai ellenőrzését is.
A partnercég adózási adatainak ellenőrzése : az említett első lépéseket követően az adózónak több lehetősége is kínálkozik az ellenőrzésre egy szerződés megkötésekor, egy számla befogadásakor, illetve kifizetésekor. Többek között ellenőrizhető az e-cégjegyzékben vagy egyéni vállalkozói nyilvántartásban a vállalkozás létezése, az adóalany-nyilvántartásban az áfaalanyiság, valamint arról is meg kell győződni, hogy az adott vállalkozás adószáma nincs-e törölve, nem folyik-e a partnerrel szemben végrehajtási eljárás, különösen NAV végrehajtás?
Az adóhatóság is ezekre az adatokra építve végez előzetes kockázatelemzést, így érdemes ezeket az akár ingyenes adatbázisokban is fellelhető adatokat a cégeknek is ellenőrizniük, és olyan folyamatokat rögzíteniük, amelyek biztosítják, hogy az ellenőrzési lépésekre dokumentáltan sor kerül. Ezekből az ellenőrizendő adatbázisokból a legfontosabbak:
2./ Az ellenőrzés adatbázisai:
Az oldalon a cégkivonatot, továbbá az eltiltott ügyvezetők nyilvántartását is érdemes figyelemmel kísérni. A tevékenységi körök, székhely, telephely adatok, az ügyvezető személye, az egyéb, cégjegyzésre jogosultka, a cégvezetéstől esetlegesen eltiltott kapcsolattartó személy jelenléte már ad egy képet a leendő partnerről.
Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálaton (Céginformációs Szolgálat) keresztül megismerhetők a cégek cégjegyzékben szereplő adatai és cégiratai.
2.3. Egyéni vállalkozások ellenőrzése
Az egyéni vállalkozások adószámának vagy nyilvántartási számának ismeretében végezhetünk lekérdezést ebben az adatbázisban. Megismerhetjük az egyéni vállalkozók pontos, valós adatait, és információkat kaphatunk arról, hogy az adott vállalkozás jelenleg működik-e, vagy esetleg éppen szünetelés alatt áll. Mindezek mellett a tevékenységekkel, székhellyel, telephellyel kapcsolatos információkat is megtekinthetjük.
2.4. Egyéni vállalkozók bevallásai
Az adatbázisból megismerhetők az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatai is. A NAV a bevallási adatok alapján, a bevallási határidőt követő harminc napon belül, évente, adózónként közzéteszi az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait, valamint adófizetési kötelezettségét.
Az üzleti partner beszámolójának lekérdezésével már látjuk a munkavállalók számát, a cég múltját, pénzügyi mutatószámait, a kapcsolódó kiegészítő mellékletből pedig a működésre vonatkozó adatokat is megismerhetjük. Ha azt látjuk, hogy a cég beszámolója hiányzik, munkavállalóval nem rendelkezik, tevékenységi köre eltér a szerződésben szereplőtől, akkor érdemes a kapcsolattartótól erre vonatkozóan további információkat bekérni és fokozott körültekintéssel eljárni.
2.6. Áfabevallásihiányosságok,áfamulasztóklistája:
A NAV naponta frissülő, áfabevallást elmulasztók adatbázisában azok a társaságok szerepelnek, amelyek két egymást követő időszakban elmulasztották teljesíteni áfabevallási kötelezettségüket. Ezek a társaságok kiemelt kockázatot jelentenek, lehetőség szerint ne válasszuk őket partnerként!
2.7. Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók:
A nagy összegű adóhiányosok adatbázisában adószám és név alapján kérdezhetőek le az adózók.
2.8. Adótartozással rendelkező magánszemélyek /nem magánszemélyek
A hivatkozásokon a NAV-nál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemély és egyéni vállalkozók, illetve 100 millió forintot meghaladó nem magánszemély adózók adatbázisa érhető el. Az ezen a listán szereplő gazdasági szereplőkkel történő üzleti kapcsolat komoly kockázatokat hordozhat magában.
2.9. Végrehajtás alatt álló adózók adatbázisa
A NAV jelenleg hetente frissülő adatbázisa a lekérdezés időpontjában végrehajtás alatt álló adózók listáját tartalmazza.
2.10. Bejelentés nélkül alkalmazottat foglalkoztató cégek
Az Adóhatóság rendszeresen frissíti a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listáját, melyen jelenleg közel 5.000 vállalkozás, illetve vállalkozó található meg.
Az adóhatóság online számla felületén lehetőségünk van meggyőződni arról, hogy a partnerünk eleget tett-e számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének. Számlázóprogram használata esetén az adatszolgáltatás automatikus. Ennek akkor lehet jelentősége, ha nagyobb összegű kézzel kiállított számlát kapunk, de a számlázóprogramokból kiállított számlák adatszolgáltatására is ráláthatunk.
2.12. Áfaalany adózók adatbázisa
A rendszeresen frissített NAV adatbázisból a partner általános forgalmi adóalanyiságát, illetve az alkalmazottak számát tudjuk ellenőrizni, az adatbázisban több mint 1,8 millió adózó szerepel.
2.13. Közösségi adószám ellenőrzése
Fontos a cégek számára a partnerek közösségi adószáma érvényességének ellenőrzése, amelyre az EU VIES lekérdezési felülete biztosít lehetőséget.
2.14. Megbízható és köztartozásmentes adózók
Az adózókról elérhető pozitív információknak is jelentősége van, lehetőség van arra is, hogy a megbízható és a köztartozásmentes adózókat is lekérdezzük a NAV rendszereiből. Ezzel azt tudjuk alátámasztani az adóhatóság felé is, hogy olyan partnerrel szerződtünk, akit maga az adóhatóság minősített megbízhatónak.
Amennyiben a társaság üzleti partnerinek száma jelentős, úgy a fenti adatbázisok használata időt és energiát vesz el a társaság életéből, azonban ez pénzben mérve az adókockázatokhoz képes elhanyagolható mértékű lehet.
3./ NAV szerinti fiktív számla
Az Európai Unió bírósága szerint: önmagában véve nem számít adókijátszásnak, ha egy vállalkozás nem rendelkezik egy-egy gazdasági ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Ugyanakkor kimondta azt is: a számlát befogadónak az alapvető ellenőrzési lépéseket meg kell tennie, de többletkövetelményt az adóhatóság nem állíthat elé.
Korábban a NAV előírta azt is, hogy a magyar számláknak a számviteli törvénynek is meg kell felelniük, ami az uniós szabályokon felüli követelményt állított a gazdasági élet szereplői elé. Ezt a követelményt szintén jogsértőnek ítélte az Európai Unió Bírósága.
Három típusú tényállás szokott előfordulni:
a.)nem történt meg a számla szerinti gazdasági esemény
b.)megtörtént a gazdasági esemény, de nem az teljesített, aki a számlát kiállította
c.) megtörtént a gazdasági esemény, de az nem teljesíthette, aki a számlát kiállította
A NAV vizsgálja, hogy megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy elkerüljük az adókijátszásban történő részvételt. Ennek bizonyítására érdemes elvégezni egyrészt a fenti ellenőrzéseket, másrészt a tevékenységhez igazodóan készíteni egy listát, hogy pontosan milyen ellenőrzéseket végeztünk el.
Az a) pont az esetek többségében elég egyértelmű, bár szolgáltatások esetén azért adhat okot vitára, pl. hogy kaptunk-e tanácsot, avagy sem, ezért kell, hogy rendelkezzünk a számlán túli iratokkal is, ha nem akarunk egy parttalan vitába keveredni az adóhatósággal.
A b) és a c) pontok elég hasonlónak tűnnek, de a b) pont esetében az adóhatóság kétséget kizáró módon tudja bizonyítani, hogy nem a számla kiállítója teljesített.
A számlabefogadókat pozitív módon érintő bírósági döntést hozott a Kúria amikor kimondta: az eddigi gyakorlattal szemben az adóhatóságnak konkrét bizonyítékokkal kell azt alátámasztania, hogy a számlabefogadó igenis aktívan részt vett az adókijátszásban, amelyből hasznot is húzott.
E körben tételesen fel kell tárni és bizonyítani, hogy milyen cselekményekkel vett részt az adókijátszásban a számlabefogadó. Ha ezt a NAV nem tudja igazolni, úgy köteles annak bizonyítására, hogy a számlabefogadó gondatlanul járt el.
Ellenkező esetben nem tagadhatja meg az áfa levonását. A Kúria döntése azért fontos, mert attól csak kivételes esetben és akkor is csak megfelelő indokolással lehet eltérniük a bíróságoknak.
Összegzésképpen megállapíthatjuk: a üzleti partnerek ellenőrzése kulcs az adókockázat minimalizálásához.
Jogi segítségért fordjuljon hozzám bizalommal!
